Érsemjén (románul: Şimian) Bihar és Szilágy megye között terül el az Érmelléken. A község alig fél órára van a román-magyar határtól, így a határmenti településeken élő pedagógusok akár egy hétvégi délután megmutathatják tanulóiknak, honnan származott Kazinczy Ferenc, anyanyelvünk megújítója.
Érsemjén vagy Érsemlyén, hogyan írjuk? - teszik föl sokan a kérdést. A témáról Pásztor Emil írt részletes tanulmányt, de megnyugtató tény, hogy Kazinczy írásaiban is kétféle írásmóddal találkozhatunk. Feltehetőleg a község legkorábbi birtokos családjáról, a Balogh-Semjén családról kapta nevét. Maga a Semjén pedig, a latin Simon magyaros változata. Van egy olyan elképzelés is a névadást illetően, hogy a "semlyes" szó mocsaras, lápos területet jelöl. Ezt a nézetet kevesen osztják. Helyesírási szempontból pedig az Érsemjén változat a javasolt, a helyiek is erre teszik voksukat.
A község történetéről egészen a a csiszolatlan kőkortól olvashatunk, ugyanis ezen a területen 6000 évvel ezelőtt jelent meg az első ember. Ha a 2013-as állapotot nézzük, akkor joggal mondhatjuk, hogy a környék egyik legszebb és leginkább rendben tartott települése! A Duna Televízó munkatársai által készített összeállításból is kiderül, hogy szépen fejlődő, virágzó településről van szó. Érsemjén történetéről részletesen a honlapon olvashatunk, ahol az irodalomkedvelők örömére szó esik arról is, hogy egy rövid időre itt tartózkodott Csokonai Vitéz Mihály is barátjánál, Kazinczynál.
További részletes információ a magyar és román nyelvű honlapon: http://www.ersemjen.ro.
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek