Nagyszalonta

Nagyszalonta (románul: Salonta) 37 km-re fekszik Nagyváradtól Fekete-Körös síkságán.

 A város Bihar megye délnyugati részének gazdasági és művelődései központja. Az Arad - Nagyvárad vasútvonal is áthalad rajta, így tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.

Többféleképpen is említik az oklevelek (Zolunta, Zalantha), de az 1500-as évek végétől a Szalonta név található mindenütt.

Nagyszalontában a XIX. század végén jelentős fejlődés indult: a kisiparosok céhekbe tömörültek, megkezdték a vasút építését, valamint több állami épület is ekkor épült. A település lakossága rohamosan nőtt ezekben az időkben, napjainkra már megyei jogú város (municípium).

"...nehogy azt higgyétek gyerekek, hogy ez a kis település csak Arany Jánost ringatta bölcsőjében. De nem ám! Ti nem is gondolnátok, hogy számos író, költő, szobrász, sőt még egy neves csillagász is itt látta meg a napvilágot. A büszke hajdúvárosiak egy szoborparkot alakítottak ki a városka díszkertjében, és ott sorakoznak a magyar irodalmi, és tudományos élet kiválóságainak méltó emlékei: Arany János társaságában, Zilahy Lajos író, Sinka István költő, Kiss István szobrász, Kulin György csillagász szobrai. ...Kulin György szülővárosa tiszteletére az 1436 Salonta nevet adta kisbolygónak. Ezen a nemes gesztuson keresztül is látni lehet, hogy noha a budapesti Uránia Csillagvizsgáló megalapítójává válik, sohasem feledi el szülőföldjét."  Részlet Bagdi Andrea: Aranyemberek bölcsője: Nagyszalonta című pályamunkájából.