Szigligeti Ede születésének 200. Évfordulója alkalmából ősbemutató lesz szeptember 11-én Nagyváradon. Szigligeti Ede kiskorát bemutató bábelőadás, a Liliput Társulat első premierje a Fux fest nyitóelőadásán.
Szepember 11-15 között először szervezik meg Nagyváradon a Fux Fest.-et, azaz az I. Erdélyi Hivatásos Magyar Bábszínészek Fesztiválja című eseményt. Ilyen jellegű fesztivál még nem volt a térségben. A társulat első premieje a Fux Fest. nyitóelőadása: a Szigligeti Edécske című produkciójával. A bábelőadást Urbán Gyula írta és rendezte ( a Budapesti Bábszínház rendezője ), a művész már sokszor dolgozott együtt a Liliput társulattal, úgymond szinte hazajön Váradra.
Urbán Gyula író, rendező az élőzenés bábelőadást gimnazistáknak és felnőtteknek szánja. A rendező különleges bábműfajt alkalmazott, érdekesek az árnyjétékok, a marionettfigurák és élő a bábjátékok keverése a színészek játékával, ami egyedülállónak mondható ebben a szakmában és fokozza az előadás érdekességét. A történet Szigligeti Edécske gyerekkorának egy rövid epizódja köré sűtíti az eseményeket, amikor is a kilenc év körüli Edécske a családi barátoknak bemutatja a Liliomfit bábelőadásként. Urbán Gyula így nyilatkozik a történetbe foglalt Liliomfi-epizódról: “A Liliomfi-epizód, a nagy szerelmi történet, olyan mint a tündérmesében a királylány és a királyfi.”
A bábjáték kísérőzenéjét Laczó Zoltán Vince magyarországi zeneszerző szerezte , aki nagy hagsúlyt fektetett a bábjátékkal egybekötött élőnezére. A darab zenei vezetője, Varga Imre, klarinéttal kíséri a bábjátékot, ő tanította be a három diáklányt (a nagyváradi Művészeti Líceum diákjai), akiket felkértek a zenei kíséretre. A zenészek ugyanúgy az előadás részeivé válnak, amire Urbán Gyula rendező nagy hangsúlyt fektetett. A zenészek korabeli ruhát öltenek, mint a színészek, emelve a bábelőadás színvonalát.
A szereposztás a következő: Szigligeti Ede szerepében Lászlóffy Botond/Oszaczky Butkay Gergely; a Dadus és Kamilla szerepében Balogh Judit; Hermina szerepében Szentpéteri Lenke; Mariska szerepét Stéfán Bodor Mária játssza; Kányai Erzsi (a fogadós lánya ) Birtalan Katalin és Meleg Hortenzia szereposztásában; Liliomfi szerepét Hanyecz Debelka Róbert alakítja; az anya szerepét Németi Emese személyesíti meg; Apa, Szellemfi és Gyuri pincér syerepében Lélek Sándor Tibor; Szilvai professzor, Kányai fogadós és Gerzson szerepében Daróczi István.
Az élőzenét Varga Imre vezetésével hegedűn kíséri Bálint Floriana, Giodano Filoména és zongorán kíséri Baki-Szmaler Noémi.
Dícséret illeti a díszlet tervezőjét és kivitelezőjét. Balla Margit e különleges alkalomra különleges díszletet tervezett, visszaadva a XIX. századi reformkori környezetet. A díszlet a régmúlt Váradot idézi, ugyanakkor a bábelőadás színfalaként szolgál. Trifán László nagy szakértelemmel festette meg a Körös-parti tájat. A nagyméretű festmény táblái mozgathatóak, a táblák mozgatásával a festmény bábszínpaddá alakul át, igény szerint nyitható és csukható elemekből áll.
A bábelőadás méltó megemlékezésül szolgál Szigligeti Ede születésének 200. évfordulója alkalmából.
írta: Baki Szmaler Györgyi
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek