Csernakeresztúr (románul: Cristur) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Mint a helységnevekben mindig, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték.
Először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur.
Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt, melynek lakói a reformáció idején református vallásra tértek. Az ő utódaikat a telepítés után „régi magyarok”-nak nevezték.
1733-ban 37 román családot is számon tartottak. Református egyháza 1766-ban már csupán Alpestes filiája. 1786-ban 317 lakosának 49%-a volt nemes, 27%-a jobbágy és 22%-a zsellér. 1766 és 1851 között az orláti román határőrezredhez tartozott. 1888-ban a község és a református gyülekezet közösen döntött református iskolájának államosításáról.
Csernakeresztúr, Hunyad megye legnépesebb magyarlakta helysége, mely a nagylaki határátkelőtől 200 km-re, Déva és Vajdahunyad között található.
A falu magyarságának nagyrésze bukovinai székelyek leszármazottai, kiket 1911-ben telepített ide a magyar állam, és ügyes, dolgos, vendégszerető emberek.
A faluban 1989 előtt is működött hagyományőrző tánccsoport. A lakók nagy része korábban a vajdahunyadi nehézipari üzemekben dolgozott. Az 1990-es években sok csángó család a falu kedvező adottságait kihasználva – könnyen megközelíthető és széles vidéken az egyetlen magyar többségű település – vendégszobát alakított ki vagy panziót nyitott.
További információ itt.
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek