Orsova (románul: Orșova) megyei jogú város Romániában, Mehedinți megyében.
A Bánát délkeleti csücskében, a Cserna folyó torkolatától délre, a Duna bal partján fekszik. A mai város 1966–74-ben, a Duna tereprendezéssel kialakított teraszán épült fel, mivel addigi helye a Vaskapu I. vízerőmű felépítésekor a vízfelszín alá került.
Neve az Örs törzsnév szláv-ova képzős származékából való.
1829-ben létesült a Dunagőzhajózási Társaság telepe és épült ki a Karánsebesig vezető út, és ezután egészen az első világháborúig töretlen volt fejlődése. 1831-ben alapították görög, 1836-ban német elemi iskoláját. 1844-ben ide helyezték a Dunagőzhajózási Társaság felügyelőségét. 1846-ban elkészült a Duna mentén haladó Széchenyi-út.
1849. május 16-án Bem kardcsapás nélkül foglalta el a várost. ’49. augusztus 17-én más magyar forradalmárokkal együtt itt hagyta el Magyarországot Kossuth Lajos. Szemere Bertalan a Cserna torkolata alatt emelkedő Allion-hegy tövében, a Habsburg és az Ottomán Birodalom közötti senkiföldén ásta el a magyar Szent Koronát, a koránázási palástot és jelvényeket, melyeket 1853-ban találtak meg. A megtalálás helyén Ferenc József kápolnát építtetett. A régi Orsova és az Adah-Kaleh a Vaskapu megépültével víz alá kerültek, a mai Orsova gyakorlatilag az 1970-es években épült. A sziget török lakossága részben Törökországba, részben Dobrudzsába költözött. Ne keressük a fentiek élénk görög-török mediterrán világát.
A várost a román–jugoszláv közös beruházásként épült Vaskapu I vízerőmű részeként 1970-ben elárasztották, 1966 és 74 között északra új várost építettek fel, mivel víz alá került a régi település (5 más faluval és egy szigettel együtt) és a kiszélesített Cserna-öböl partján építették fel újra. A régi Orsovával hullámsírba küldött sziget a sokáig közös török-magyar tulajdonban lévõ idillien bájos Ada-Kaleh (korabeli nevén: Új-Orsova), Jókai Aranyemberének “Senki-szigete”.
Orsova Trianon előtt Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott, 2015 német, 1870 magyar, s csak 1360 román lakosa volt. Mára alig 100 magyar maradt a több mint tízezres városban.
(Forrás: Wikipédia)
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek