Látnivalók - Felsőbánya

A települést a természeti környezete teszi vonzóvá az utazó számára. Emellett nem elhanyagolhatók a XVIII - XIX. századi építményei sem. Például ilyen a barokk stílusú városháza épülete, bejárata felett díszeleg a város bányász címere, 1798-as felirattal. A város központjában áll a monumentális neoklasszikus stílusban épült római katolikus templom (képünkön) két tornyával, rajta aranyozott kereszttel és a bejáratánál lévő tekintélyes oszlopaival. A református templom 1889-1890-ben épült.

A volt görög katolikus, ma ortodox templom, mely 1793 ban épült egyik legrégibb temploma Felsőbányának. A volt Zárda épülete, melyet 1890-ben fejeztek be, ma általános iskola. Nagyon szép a  XIX. századbeli "Stoll" kútja mely Felsőbánya akkori polgármesteréről volt elnevezve. Sámuel Császi szerény fából 1754-ben épült háza is a legrégibb építményeket képviseli. 1848-ban épült a Kálvária kápolna, a Bányahegy alatt a maga jellegzetes oltárjával.

A Bányahegy évszázadok óta kedvelt turistahely, viszont északról és délről haladva is jó két, két és fél órás túrára kell készülni. A két világháború között a kényelmesebbek a bányatelepen át keletről sétáltak fel a hegyre. A II. vh után viszont évekig nem használhatták az utat, mert itt építették ki a bányában dolgozó politikai foglyok telepét. Ma a kápolna alatti út a legnépszerűbb.

A Kapnikbánya felé vezető műút mellett találhatók a temetők. Meglátogatásával páratlan panorámában gyönyörködhetünk, miközben az elesett hősök emlékkövénél pedig leróhatjuk kegyeletünket. Sajnos a régi - egyedülálló - öntöttvas síremlékek közül már nem sokat  találunk, mivel 1989 után ellopták és ócskavasként értékesítették többségét. 

Felsőbányától Keletre alig 10 km távolságra 731 m magasságban található a Bódi-tó (lenti képen), mellette egy 89 férőhelyes szálloda vendéglővel és sport pályákkal. Ugyanitt egy 3,8 km hosszú sípálya személyszállitó felvonóval mely óranként 600 személyt képes az 1260 m magas Mogosa-hegy csúcsáig vinni.

A Felsőbányai Bánya-hegyen van a Kék-tó, mely az 1920-ban történt bányaomlás után keletkezett és gyönyörű zöld színét a kőzetek vas- és rézszulfát tartalmától kapta, de bizonyos meteorológiai és fényhatásokra kék színben tündököl. Ezen a vidéken honos a szelíd gesztenye, melyet a törökök honosítottak meg és megmaradt a mediterrán éghajlat hatására. Sajnos az aknázómoly támadásainak csak kevés példány tudott ellenállni és a térképeken még jelölt védett szelidgesztenyést mi már hiba kerestük (helyi lakosoktól származik a pusztulás információja).

További információk itt érhetők el.