Kapnikbánya

Kapnikbánya (románul: Cavnic) városa Nagybányától 32 km-re keletre, a Gutin-hegységben az Öreg-Gutin 1443 m magas csúcsa alatt fekszik.

 Alsó- és Felsőkapnik egyesülésével jött létre. Nevét a Kapnik folyóról kapta, amely mellett épült. A szláv kopaonik (= az amit megástak), utótagja az ércbányászattal kapcsolatos. Nemesfémbányászati központ, a Gutin-csúcs alatt helyezkedik el. Rómaiak óta folyik itt bányászat, 1460-ban a törökök akkora pusztítást végeztek, hogy több mint 100 évig szünetelt a bányászat.

Az ércbányászatáról évszázadok óta méltán híres Kapnikbánya a Gutin-hegység egy szűk  völgyében húzódik. A hegyek méhében rejlő fémek vonzották ide az embert, és így létesült a bányászváros. Ha a bányászat nem lett volna, ma is csak egy erdészház állna a Kapnik-patak partján. A két részre osztott település (Alsó-Kapnik és Felső-Kapnik) alsó völgyében voltak egykor a kohók. A szebb időket is látott felső bányatelepet apró faházakkal teli utcácskák hálózták be a hegyoldalakon. A nagy időket látott bányatelep múltja homályba vész. Egykori írások bizonyítják, hogy Kapnikot többször újra kellett telepíteni és a bányák több alkalommal megsemmisültek. A helyiek életmódját meghatározza, hogy kevés a megművelhető terület, így a lakosság nem önellátó. Amikor a bányászat lehanyatlott és a bányász már kevésbé tudott itt megélni, a falu lakossága csökkent. A bányabezárásokkal újra ez a helyzet állt elő, de reményt adhat a lakosságnak a fellendülő hegyi turizmus és a sípályák létesítése.

További információk a Wikipedian.