Koltó

"Vándor, ha egyszer véletlenül (vagy nem) Nagybányára visz utad, vedd a fáradtságot, s gyere el hozzánk, légy a mi kicsiny szülőfalunk látogatója is, s váljon belőled (az egykori puszta látogatóból) Koltó valódi csodálója."  Koncsárd Balázs pályamunkájából.

Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében. 2004 óta községgé alakult, így közigazgatásilag önálló. "Koltó egyik legfőbb ékessége nem is a falu határain belül van: körülnézve a Gutin-hegység gyönyörű lánculata tárul elém. A Mogosa (1246 m), a Kakastaréj (1438 m), a Gutin-csúcs (1443 m) és a legjobban kiformázódó Rozsály-hegy (1307 m) pompás tájképet nyújtanak a falubeli vagy épp a mezőn dolgozó embereknek."  Koncsárd Balázs

Első írásos emléke 1405-ből származik. A XVII. századig kővári uradalom része, a Rákóczi vezette szabadságharc után a széki teleki család tulajdona. Ekkor még Kolcho, Alsó Kocho, 1414-től pedig Koltho a helység neve. Eredete valószínűleg a kohó szóval hozható összefüggésbe, hiszen alapítói minden jel szerint szénégetők voltak. Erre utalnak a falu határában ma is megtalálható, földbe ásott, szénnyomokat tartalmazó üregek.

Az egykori uradalom emlékeként a faluban ma is áll a Teleki család két XVIII. századi, barokkk stílusban emelt épülete. A kastély, amelyben a Petőfi házaspár mézesheteit töltötte, s ahol  a XIX. század több más jeles személyisége – köztük Jókai Mór, Leöwey Klára, s talán Liszt Ferenc – is vendégeskedett, ma múzeum, amelynek teraszáról a „máramarosi bércekkel” koszurúzott Lápos-völgy panorámájában gyönyörködhet a látogató.

További információk a település magyar nyelvű honlapján: http://www.kolto.ro/2008/