Misztótfalu (románul: Tăuţii de Jos) Miszmogyorós város része Romániában Máramaros megyében. Románia észak-nyugati részen, Nagybányától nyugatra (8km) terül el.
Neve szlávok egykori lakhelyére utal, előtagja az ismeretlen eredetű Miszt (1231: Mysuch) folyónévből való.
Első írásos említése 1440-ből származik "Tothfalw" névvel. A színéri, majd 1520-tól az ecsedi uradalom része, 1711-től a károlyi család birtoka volt. Lakosai főkent bányászattal és borászattal foglalkoztak. 1919-ig és 1940-1944 között Magyarországhoz (Szatmar vármegye) tartozott. Két falu egyesítéséből, Alsó- Tótfaluból (Tautii de Jos) és Misz-Mogyorósból (Magheraus) jött létre.
A falut várossá avatták 2004-ben. Lakosai manapság is mezőgazdasággal, borászattal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Említésre méltó a Láposbányára vezető letérőtől látszódó, 1939-ben ültetett fenyőfa, a jónéhány 300 évnél öregebb agyagház, a két malom, a pálinkafőzde és a nagybányai repülőtér, ahol manapság is ejtőernyős vagy pilóta-képző tanfolyamokra lehet járni.
Híres szülötte: Misztótfalusi Kis Miklós az erdélyi nyomdászat nagy alakja
További információk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miszt%C3%B3tfalu, http://www.nagybanya.ro/kornyeke2-id-15.htm
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek