Szilágyzovány (románul: Zăuan) a Felső-Berettyó menti ősi településekhez tartozik. Első írásos említése a Váradi Regestrumban található, 1249-es keltezéssel. A nép emlékezet alapján a 'zovány' utótag a magyar 'sovány' szóból ered, utalva ezzel a terület terméketlen, mocsaras voltára. Egy másik feltételezés szerint a helységnév szláv eredetű.
A falun átfolyik a Berettyó, a lakosok a folyó két oldalára építették házaikat. Ezért a területért sokáig pereskedett a Bánffy és a Báthory család. Már a középkorban is híres bortermő település volt, de sajnos a szőlőállomány nagy részét 1886-ban tönkretette a filoxéra. Mára, a régi pincék közül még mindig használnak néhányat, igaz, csak ünnepnapi és hétvégi mulatozások helyszínéül. Szilágyzovány lakosai közül még most is sokan mezőgfazdasági munkákból, állattenyésztésből és szőlőtermesztésből élnek.
Facebookon: http://www.facebook.com/pages/Szilágyzovány
Szilágyzovány ihlette dal: Szilágysági kismadárka. Írta és rendezte Thököly Vajk, előadja Benko Fruzsina Borbála.
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek