Felsőcsernáton-i vízimalom

Bejelentkezés

Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?

Partnerünk

talabor_logo

Utazások határtalanul

Facebook

Magyar Civilszervezetek

Felsőcsernáton-i vízimalom

Hajdan negyvenhárom, a múlt század elején pedig harmincnégy malom őrölt Csernáton patakán, a Nagypatak mentén, az Ika és a Bartafalvi patakon, napjainkban csupán egyetlenegy zakatol az Ikavári csonka torony közelében, a Nagypatakon.

A rajzot Dóczé Kristóf-Márk készítette (10 éves, Kézdivásárhely, Molnár Józsiás Iskola, 4.B osztály) A rajzot a ma is működő Felsőcsernáton-i vízimalom ihlette.

Felsőcsernáton volt a vízimalmok faluja, Futásfalvától Szentkatolnáig és Dálnokig ide hordták a gazdák az őrölni való gabonát. A polgármester szülői házában 1675-beli vízimalom működött, aminek egyik érdekessége az, hogy az épületben egyetlen vasszeget sem találni. Minden fából készült, a fogaskerekek és a többi alkotó elem legtöbbször kőrisfából, ahol víz is érte, éger- vagy tölgyfából. A két malomkerék mindig két különböző keménységű kőből készült. Csíkcsicsóból és Szilágyságból vásárolták a malomköveket. Jól emlékszik arra, amikor kötelező közmunkaként árokpucolást tartottak, mindenki kitakarította a malomárkot, lecsapolták a vizet, és az ilyenkor kifogott halakat közösen fogyasztották el. Amikor kemény telek voltak, és jeget kellett vágni, akkor is segítettek egymásnak. A legtöbb malmot 1962 után átalakították, de több egykori malomtulajdonosnak vagy azok örököseinek megvan a teljes felszerelésük darabokban. Az épületek meglennének, a malomárkokat is vissza lehetne állítani, és ez vendégforgalmi látványosság lehetne.
A háromszéki vízimalom-tulajdonosokat egyesület létrehozására biztatja Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Mivel a megmaradt létesítmények magántulajdonban vannak, a helyi és megyei önkormányzatok csak abban az esetben támogathatják megmentésüket, ha egyesületbe tömörülnek. (szöveg: http://www.3szek.ro/load/cikk/43594/az_utolso_csernatoni_vizimalom)