site gps phone tracker cheating spouse cell phone monitoring software that fleet order online spy essay about help someone blackberry z10 read text messages how to buy essays research paper service reviews site where to finding someone to write my college essay tracking apps android press cell what should i write my compare and contrast essay on ghost writer college papers О сайтах и жизни Határtalan...
Járt már Bécsben, de Pozsonyban még soha? Minden évben elutazik Székelyföldre, de Nagyváradon még nem állt meg? A magyarság déli része véget ér Szegeddel és Péccsel? Célunk, hogy megismertessük a határon túl, kisebbségben élő magyarság településeit az ott élők szemszögéből. Önkéntes tudósítóink informálják az olvasót a jelentősebb eseményekről, programokról.
A jobb oldalon található ikonokra kattintva pedig receptek, várak, kúriák elevenednek meg. Ezeket Ön is szerkesztheti, próbálja ki most!
Developed by JoomVision.com

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Pályázat - Galéria

Bejelentkezés



Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?



 

Facebook

Magyar Civilszervezetek

maci_allo_logo_3

A szentkeresztbányai vashámor

PDFNyomtat

A dicső múlt

vashamor1Nem hivatalos történelmi tény, de véleményem szerint a szentkeresztbányai legkorábbi vaselőállítás a vaskor hajnaláig nyúlik vissza. Ismerve a régi emberek leleményességét, gyakorlatias gondolkodási módját, a következő egyszerű logikán indulhatunk el:

Melyek azok a tényezők, amelyek a vasgyártáshoz elengedhetetlenek?

- Elsősorban a könnyen hozzáférhető és a közelben fellelhető vasérc.
- A vas előállításához nélkülözhetetlen hőenergia. ( A szenesíthető fákból álló hatalmas erdőségek.)
- A kezdetleges gépek, berendezések működtetéséhez szükséges mechanikai energia, amit a hegyi patakok vízesései szolgáltattak.
Ezek a tényezők a két Homoród, (Kis és Nagy Homoród) valamint a Vargyas folyók mentén csábító, önmagukat felkínáló mennyiségben fordulnak elő. Szent hegyünk a Hargita jóvoltából - akit ugyancsak megtépáztak a rosszul elindított demokrácia emberei - a felszínhez közel vasércet találtak elődeink, melyet a szántó eke fordított ki, vagy patakmedrekből egyszerűen összegyűjtöttek. A hatalmas, összefüggő erdőségek szenesíthető fáit hasznosította az akkori ember. Ott voltak a gyors hegyi folyók gátépítések lehetőségeivel, hogy a vadvizek erejét befogják, és termelőmunkára kényszerítsék.
Mindhárom folyó mentén számos régészeti lelet bizonyítja feltevéseinket, amire Lövéte, Homoródalmás, Szentkeresztbánya, a Szeltersz völgye valamint az Ilona völgye számos meglepetéssel szolgál. Ősrégi dák és római olvasztókemencék maradványaira bukkantak, valamint nagyszámú mesterséges salakhalmokra, ami bizonyítottan a vasgyártásnak legfontosabb melléktermékei.
Erről sajnos írásos dokumentációink nincsenek. A szentkeresztbányai vashámor első írásos emlékei a tizenhatodik század derekára datálhatók. Működött egészen 1990. ig. amikor is az embertelen privatizáció martalékává vált és lassan megindult az enyészet útján annak ellenére, hogy párját ritkító ipari műemlékként volt nyilvántartva.

vashamor2A korabeli hámorok, amelyek évszázadok során nem sokat változtak a következő két részből álltak:

- Fúvató kemencéből, amely a vasércből, mészkő salakképző anyag tisztításával, levegőbefújás segítségével olvasztotta a vasércet. Rudakba öntve átvitték a veretőbe.
- A veretőben újra hevítették megmunkálási hőfokra és kellő eszközöket kalapáltak belőle, mezőgazdasági és erdőkitermelő szerszámot, fegyvert, ráfot, abroncsot stb.
Egy ilyen verető külsejét ábrázolja az első kép, amely ötven évvel ezelőtt készült Szentkeresztbányán, de amint említettem több száz évvel ezelőtt kifejlesztett technikája változatlan. (1. kép)

Ugyancsak ősrégi gépezetet, szerszámokat látunk a második képen is amely bemutatja a tulajdonképpeni veretőt (kalapácsot), az azt működtető rudimentális szerkezetet, valamint a szerszámokat. (2. kép)

Az egész veretőt egy nagy masszív kerék működteti meghajtva egy bütykös tengelyt, amely a súlyos kalapácsot emelgeti és visszaejti. A verető működési elvének ismertetése egy makett segítségével (3. kép)

Amikor a 9-es rúddal megnyitjuk a 10-es számmal jelölt zsilipet a víz, beáramlik a 7-es számmal jelölt csatornába, ami a 8-as számú lappancson keresztűl eljut a 6-os számú függőleges csatornáig és súlyával elindítja az 5-ös számozású vízi kereket.

vashamor3

A kerék együtt fordul a 4-es számú tengellyel, amelyen egy kovácsoltvasból készült 3-as számú bütykös gyűrű található. A bütykök forgás közben szabályos váltakozással a kalapács végére erősített vasküszöbre ütnek minek következtében a központi tengelyen lengő 1-es számú kalapács éle felemelkedik a 2-ős számú üllőről. Ahogy tovább fordul a tengely,a gravitáció következtében az 1-es számú kalapács feje visszaesik a 2-es számú üllőre. A gravitáció mellett a kalapácsot tartó járom nem látható felső részén egy olyan kemény fából készült járom üt vissza, amely a kalapácstörzs maximális magasságához van pontosan beállítva, megnövelve ezáltal az ütés erejét.

Az erőhatás olyan nagy, hogy a közelben, a szó szoros értelmében még a föld is megremeg. Az ütés, rengés és a zaj folyamatosan addig tart, amíg a vízikerék forog!

Most nézzünk figyelmesen fel a kicsinyített más felső részére, az ott 9-esnek bejelölt rúd tulajdonképpen az elmés szerkezet szabályzója, irányítója. A rúd alatt a vízszintes csatorna aljában van egy lappancs (8-as szám), ami a kerékre zúduló vízmennyiséget szabályozza és ezzel a kalapácsütés erejét és sebességét is.

A művelethez két ember szükséges, a mester, aki a kalapáccsal szemben helyezkedik el egy csutakon ülve és hosszú fogó segítségével, mozgatja, vagy forgatja a felhevített gömbvasat a fejétől pár centire fergetegesen működő kalapács alatt! Olyan elkápráztató ügyességgel formálja ki az ekét, kardot, baltát, csákányt, lapátot, hogy Hefaisztosz istennek is becsületére válna.

A segéd szintén ülő helyzetben a 9-es számú rúd hosszabbításában kapaszkodva feszülten figyel. Ha lefele húzza a lappancs megnyílik és a víz megmozgatja a kereket. Ha felfele tolja a lappancs elzárja a vizet, a kerék megáll! Mindez annak arányában történik, ahogy a rúddal bánnak!

A mester fejmozdulatokkal adja ki a parancsokat. Egyfajta jelbeszéd ez, minden fejmozdulatnak megvan a maga értelme. A két embernek úgy össze kell szoknia, mintha egyek volnának, ellenkező esetben a legkisebb tévedés is katasztrófával végződik.

A közelmúlt

vashamor4

Írásom első részében azért próbáltam visszapillantani a vaskor kezdetéig, hogy a létesítmény ritkaságát és muzeális értékét bemutassam. Nem lenne ez a munka egész, ha röviden el nem mondanám e felbecsülhetetlen érték szétrombolását, mindenkinek okulására:

Említést tettem már az 1990-es év nem véletlenül nevezett, „embertelen privatizációjának", amikor az egész vasüzemet, amelynek az alkalmazottak zöme is részvényese volt, privatizálták. A hozzá tarozó vashámor az üzem mostoha gyermekévé vált, ugyanis az új kapitalista tulajdonosok nem láttak jövedelmi forrást az ősrégi „kacatban", sőt mint történelmi műemlék a törvények értelmében befektetéseket igényelt volna! Elhanyagoltsága miatt romlani kezdett, mindezek ellenére a tulajdonosi joghoz foggal, körömmel ragaszkodtak!

Haáz Sándor, a szentegyázi gyermekfilharmónia alapítója és vezetője felmérte a pusztulásra ítélt létesítmény történelmi és eszmei értékét. Egy maroknyi jóindulatú emberrel, áldozatos munkával működőképessé tette a „veretőt", amely a képen látható. Kijavították a gátat, a vízvezető csatornát. Ideiglenesen befödték a csarnokot, hogy belsejét megvédjék az időjárás viszontagságaitól. (4. kép) És azután várták az anyagi támogatásokat, ami nem érkezett meg. Mindenki ígért minisztériumi szintig de senki nem adott semmit.

A szomorú jelen

Idő múltán az ajtót záró lakatot leverték, a szerszámokat lassan ellopkodták, és mindent, ami fémből volt, még a többmázsás kovácsülőt is! Beszakadt a tető minek anyagát szintén elhordták a tolvaj kezek! Végül még a kőfal faragott elemeire is szemet vetettek!

Haáz Sándor így nyilatkozik:
- „Elkerülöm azt a helyet, mert fáj a szívem a rombolás láttán!"
Hogy ki lopta el a vashámort?

vashamor5

A kérdezettek többsége bizonyos népcsoportok fele mutogat. Csakhogy nem ez a teljes igazság, az igazság az, hogy a hámort a szentkeresztbányaiak lopták el! (Tisztelet a kivétel) Kicsinytől, nagyig, szegénytől, gazdagig! Sok embernek része volt benne, annak is aki lopta, annak is aki nem lopta de látta és szó nélkül hagyta. Szentkeresztbánya elit polgárai, (ismét tisztelet a kivétel) akik csak elvesznek az orrától fogva vezetett közösségtől de nem adnak neki!

Íme, így vész el derék őseink emléke, akik a mi gyökereink, kellene, legyenek! Gyökértelenné válunk, nem lesz szükségünk múltunkat feltáró múzeumokra csak pénzre, hatalomra és gazdagságra! (5. kép)

A jövő reménye

Azért még van remény, egyre többen kezdték emlegetni a városi tanácsban is a hámor sorsát, mert uniós támogatással és a meglévő dokumentációval fel lehet építeni, de ehhez kell a hely birtoklási joga, amit a vasgyár tulajdonosai eladtak. Annak a helynek és romhalmaznak a birtoklási joga, amely törvénytelenül volt eladva mivel a történelmi műemlék védelmet élvez!

Azért még van remény, hiszem, hogy felébred bennünk derék őseink iránti tisztelet, a valamikori legendás hírű székely-magyar becsület a közösségünk és az önmagunk iránti tisztelet!

Írta: Sebők Mihály  (62 éves)
A fényképeket készítette és szerkesztette: Tamás István (40 éves)
Románia

2014. október


IWIWGoogle bookmarkTwitterFacebook

Szóljon hozzá!

A hozzászólások utólagos moderálás után jelennek meg az oldalon, ezért nem látja rögtön írását! Üdvözlettel: a Szerkesztők


Biztonsági kód
Frissítés

Ide te is írhatsz!

verecke

Kárpátaljáért segélyakciók

Segélyakció feltöltés


templomMegmentendő templomok, szakrális emlékek

Feltöltés a kategóriákba


bastyaSzemélyes élmények, történetek várakról

Feltöltés a kategóriákba


faIskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek

Feltöltés a kategóriákba


receptek

Gasztronómiai érdekességek, receptek

Feltöltés a kategóriákba


viseletNépviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon

Feltöltés a kategóriákba


szotarTörténetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések

Feltöltés a kategóriákba


hangjegyA tájegységre jellemző dalok és dallamok

Feltöltés a kategóriákba


forrasFürdők, források, gyógyforrások, hőforrások

Feltöltés a kategóriákba


bogarTörténelmi kertek, sírkertek, emlékművek

Feltöltés a kategóriákba


Eseménynaptár

december 2019
HKSZCSPSZV
252627282930 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 3112345

Útitárskereső

Támogatók

emet_logo

Libri_Kiado_logo

Helikon

konyvudvar_logo

Park_logo_szines

Kolibri

szulofold_logo

További együttműködők

algyogyi_kereszteny_ifjusagi_tabor_logopalyazatiro.hu_logopalyazatmenedzserpalyazatok_org-logo_minipontwebpafiforrasfigyelo.hu.logo_normalalkotoi_palyazatoklogo-small