A Rongyos Gárda emlékezete Fornos településen

Bejelentkezés

Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?

Partnerünk

talabor_logo

Utazások határtalanul

Facebook

Magyar Civilszervezetek

A Rongyos Gárda emlékezete Fornos településen

A Rongyos Gárda hat elesett tagja tért ide örök nyugalomra

Kárpátalja számára az 1938-1939 közötti időszak hatalmas változásokat hozott, és a Magyarország kötelékében eltöltött öt év megváltoztatta Kárpátalja történetét és további sorsára rányomta bélyegét.

Miközben folytak a Felvidék hovatartozásával kapcsolatos tárgyalások – de még az I. bécsi döntés előtt – egy közös lengyel-magyar támadás terve került kidolgozásra a szabadcsapatosok körében, amelyet már az előző részben említettünk.
A támadás első időpontjául 1938. november 18-át határozták meg, majd ezt november 21-re halasztották. A szabadcsapatosok vagy, ahogy a vidékünkön nevezték őket, a Rongyos Gárda a támadásnak az előkészületeivel bízták meg. 1938 szeptemberében Vásárosnaményban és Tarpán készült fel erre. Ez alatt az idő alatt a Tiszta túlpartján – Fehérgyarmat térségben – gyülekeztek a Héjjas Iván vezette Fajvédő Szövetség önkéntesei is. Az akciót irányító Stefán Valér vezérkari őrnagy. A jobb meggyőződése ellenére, de a kormányzótól indul instrukció alapján (aki nagyon jól emlékezett arra, hogy mit köszönhetett Héjjas Ivánnak a kommün alatt) ezeket a lelkes, de kiképzetlen hazafiakat is ellátta fegyverrel és felszereléssel majd beolvasztotta őket a Rongyos Gárdába. Ezen az alakulatnak volt tagja Josef von Ferenczy, aki alig 20 évesen kapta meg a Nemzetvédelmi Kereszt-kitüntetést Horthytól. A kitüntetés az óta is elhallgatott oka: kárpátaljai magyarok és jelentős számú magyar zsidó kimentése a nacionalista ukránok pogromja elől Kárpátaljáról Magyarországra. 1938. október 5-én 20 órakor alakult meg Vásárosnaményban a bevetésre szánt szabadcsapat, közismert nevén a Rongyos Gárda, a Szigetváry-féle „S” csoport parancsnoksága, amely hamarosan „Előd” zászlóalj néven működött. A Rongyos Gárda csapatai tovább húzódtak Munkács felé, s rátalálnak egy olyan területet a Szernye-mocsár mentén, mint a „Nyíres makkos”, amely megfelelő feltételeket biztosít számukra a rejtőzködéshez, valamint a mocsár révén nehezen megközelíthető ingoványos területnek számított. Propaganda tevékenységüket a közelben lévő két többségében magyar lakta településen is kifejtik, de sajnos vesztükre.Prém századát visszavezeti, a határtól s útjuk közben nem találkoznak cseh csendőrökkel, emiatt nagyon nyugodt körülmények között érkeznek meg október 11-én a kora reggeli órákban a Szernye-mocsáron át Dercen és Fornos között fekvő erdőbe. A falvakban gyorsan híre ment a magyar csapatok megjelenésének főként az ő propaganda tevékenységük miatt, tovább már nem lehetett bujkálni. 15 óra tájt meg is érkeztek a cseh katonák és csendőrök, hogy bekerítsék a magyar csapatokat.A csehek tankokkal és tüzérséggel kezdték el lőni a magyar csapatokat. Prém a bekerítés elkerülése végett elrendelte a még szabadnak látszó keleti irányban történő elvonulást. A gyors riadóztatás és indulás miatt a század több kisebb, 4-8 fős csoportra esett szét. A század egy részének harc nélkül sikerült elmenekülni, míg a többi tagja a sötétedés beálltáig küzdött a túlerővel szemben.Sajnos nem sikerült mindenkinek egérutat nyerni. A harc közben elesett 6 szabadcsapatos holttestét Fornosra szállították s közös sírba helyezték őket örök nyugalomra.


Website:
E-mail:	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Hely:	Ukrajna
Szerző:	Ivett
Created:	2015-12-07 21:08:44