site gps phone tracker cheating spouse cell phone monitoring software that fleet order online spy essay about help someone blackberry z10 read text messages how to buy essays research paper service reviews site where to finding someone to write my college essay tracking apps android press cell what should i write my compare and contrast essay on ghost writer college papers О сайтах и жизни Határtalan...
Járt már Bécsben, de Pozsonyban még soha? Minden évben elutazik Székelyföldre, de Nagyváradon még nem állt meg? A magyarság déli része véget ér Szegeddel és Péccsel? Célunk, hogy megismertessük a határon túl, kisebbségben élő magyarság településeit az ott élők szemszögéből. Önkéntes tudósítóink informálják az olvasót a jelentősebb eseményekről, programokról.
A jobb oldalon található ikonokra kattintva pedig receptek, várak, kúriák elevenednek meg. Ezeket Ön is szerkesztheti, próbálja ki most!
Developed by JoomVision.com

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Pályázat - Galéria

Bejelentkezés



Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?



 

Facebook

Magyar Civilszervezetek

maci_allo_logo_3

Aknasugatag

PDFNyomtat

kepeklatnivalokszallas

Aknasugatag_Gbor-t

Aknasugatag (románul: Ocna Şugatag) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében.
Az Iza völgyének egyetlen, jelentős magyar népességgel rendelkező települése.
Neve arra utal, hogy Falusugataghoz tartozó sóbányász telepből (akna 'sóbánya') fejlődött önálló településsé.
Sugatagi Só Akna alakban 1799-ben, mint Akna Sugatagh 1828-ban jegyezték föl.
A sókitermelés a 18. századig főként külszíni fejtéssel történt. A középkor végén szláv és magyar, a 16. században német bányászok telepedtek le benne.

A 18–19. században a legfontosabb máramarosi sóbányász település volt. 1777-ben sóbányahivatalt állítottak föl, Gölnicbányáról és Szomolnokról pedig cipszer és szlovák bányamunkások költöztek be. Vályi András a 18. század végén még magyar-német-román településként írja le, de pár generáció alatt a németek, románok és szlovákok nyelvileg elmagyarosodtak.
1858-ban meteorológiai megfigyelőállomást hoztak létre benne, a mai Románia területén ez a legkorábbi ilyen létesítmény. 1866 és 1875 között évente átlagosan 22 tonna sót bányásztak. Ekkoriban 192 sóvágó és munkás és 18 hivatalnok dolgozott a sóbányáknál. 1883-ban Máramarossziget és a falu között keskeny nyomtávú vasút épült.

A 20. század első felében, 1948-ig járási székhely volt. Bár a bánya 1938-ban még 14 878 tonna sót termelt ki, 1950-ben bezárták.


IWIWGoogle bookmarkTwitterFacebook

Szóljon hozzá!

A hozzászólások utólagos moderálás után jelennek meg az oldalon, ezért nem látja rögtön írását! Üdvözlettel: a Szerkesztők


Biztonsági kód
Frissítés

Ide te is írhatsz!

verecke

Kárpátaljáért segélyakciók

Segélyakció feltöltés


templomMegmentendő templomok, szakrális emlékek

Feltöltés a kategóriákba


bastyaSzemélyes élmények, történetek várakról

Feltöltés a kategóriákba


faIskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek

Feltöltés a kategóriákba


receptek

Gasztronómiai érdekességek, receptek

Feltöltés a kategóriákba


viseletNépviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon

Feltöltés a kategóriákba


szotarTörténetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések

Feltöltés a kategóriákba


hangjegyA tájegységre jellemző dalok és dallamok

Feltöltés a kategóriákba


forrasFürdők, források, gyógyforrások, hőforrások

Feltöltés a kategóriákba


bogarTörténelmi kertek, sírkertek, emlékművek

Feltöltés a kategóriákba


Eseménynaptár

szeptember 2023
HKSZCSPSZV
28293031 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 301

Útitárskereső

Támogatók

emet_logo

Libri_Kiado_logo

Helikon

konyvudvar_logo

Park_logo_szines

Kolibri

szulofold_logo

További együttműködők

algyogyi_kereszteny_ifjusagi_tabor_logopalyazatiro.hu_logopalyazatmenedzserpalyazatok_org-logo_minipontwebpafiforrasfigyelo.hu.logo_normalalkotoi_palyazatoklogo-small