Felsőbánya (románul: Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) Románia északi részén az Ukrán határral szomszédos Máramaros megyében van. A város a megye nyugati részén Szatmártól 70, Nagybányától pedig 10 kilométerre, keletre fekszik a Gutin-hegység lábánál, a Zazar-patak mentén. A település gyakorlatilag összeépült Nagybányával.
Gyönyörű természeti környezetben fekszik: Északról és keletről magas hegyek veszik körül (Somoshegy 600 m, Rozsály 1300 m, Bányahegy 729 m, Gutin 1447 m, Feketehegy 1200 m és a Hegyeshegy 625 m). A déli oldalon magas dombok határolják, mig nyugatzon a Nagybánya és Felsőbánya között húzódó Giródtótfalu (Tautii de Sus). A város főutcája a Zazar-patakkal párhuzamosan halad kelet-nyugat irányban.
Közigazgatásilag Felsőbányához három település tartozik: Újfalu (Satu Nou de Sus), Kisbánya (Chiuzbaia) és Giródtótfalú (Tautii de Sus). A csatolások és a település határában épített lakótelep miatt a magyar lakosság arányszáma lecsökkent statisztikailag. Ennek ellenére, azt tapasztaljuk a településen, hogy majd mindenki magyarul beszél egymással.
Felsőbánya legrégibb épületei a régi negyedben, a római-katolikus templom körül találhatók. Érdekességnek számit, hogy a főutcára néző régi házak szinte mindegyike pincével van ellátva. Ez annak a jele, hogy a régi felsőbányai polgárok a közeli szőlős vidékekről hozták a bort itteni kimérésre, mivel a városban nincs szőlőtermelésre alkalmas terület.
A várost az évszázadok során többféleképpen nevezték: Mons Medius (Középhegy), Mittelberg, Felsőbánya, Baia Sprie. Mivel a település lakói kezdetektől fogva bányászattal foglalkoztak a városunknak és lakóinak sorsa nagymértékben a mélyből kihozott ércek gazdagságától fügött.
A város jellegzetessége a városi kórház elött állított, Ady József szobrász által fából faragott Bányász szobor, mintegy emlékeztetőként a város évszázados hagyományára.
További információk: http://www.felsobanya.ro/varostort.htm
Kárpátaljáért segélyakciók
Megmentendő templomok, szakrális emlékek
Személyes élmények, történetek várakról
Iskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek
Gasztronómiai érdekességek, receptek
Népviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon
Történetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések
A tájegységre jellemző dalok és dallamok
Fürdők, források, gyógyforrások, hőforrások
Történelmi kertek, sírkertek, emlékművek