A diószegi Szűz Mária mennybemenetele templom

Bejelentkezés

Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?

Partnerünk

talabor_logo

Utazások határtalanul

Facebook

Magyar Civilszervezetek

A diószegi Szűz Mária mennybemenetele templom

Az építmények kategóriába sorolom a szomszédos kisváros, Diószeg templomának az 1744-1973-beli történetét.

Diószeget a dokumentumok 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először, de régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy már az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt. Temploma együtt fejlődött a kereszténység terjedésével, lakosságát nem kímélte a történelem kegyetlen alakulása.

Először 1332-1337-ben szerepel az okmányokban a templom Pál nevű plébánosa. Az esztergomi korabeli dokumentum a kismácsédi templomot már a diószegi templom filiális templomaként említi.Tehát a diószegi templom ezidőtájt már a plébánia templom szerepét töltötte be. Az akkori Szűz Mária templomot a török pusztította el. 1633-ban a lakosságában megfogyatkozott, ám hitben hű maradt Diószegiek felépítették a mostani templomot. Templomukat csaknem 60 évig építették. Az eredeti templomnak csak a torony része maradt meg, a templom fekvése kelet-nyugat tájolású volt. A hozzáépített részt már az utca fekvéséhez, a főút irányához alkalmazták. Ezért is oly érdekes formájú a templom épülete.

A nagydiószegi plébániához már emberemlékezet óta mindig két templom tartozott. Nagydiószeg volt az anyaegyház, mater, és az anyaegyházhoz tartozott Kismácséd leányegyház, filia, továbbá Ujhely puszta és Gyarmat község, a mai Kisdiószeg. Újhely pusztának és Kisdiószegnek nem volt temploma .

A templom múltja

Illyés István esztergomi kanonok 1695. február 2.-án írt Canonica Visitatio-jában megjegyzi, Diószeg községnek több, mint hatvan éve új temploma van. A községben az első templomot valószinűleg a Klarissza apácák építették. Az apácáknak a községben kolostoruk volt és a plébánia templom egyúttal a kolostornak a temploma volt. Ez a templom elpusztult vagy a háborúk viszontagságai, vagy pedig tűzvész semmisítette meg. A Klarisszák felosztása után a község a vallásalap tulajdonába ment át és a vallásalap 1786-ban a templomot felépítette. (...) A Klarisszák templomából csak a torony maradt meg. A torony körülbelül 1620.-ban épült. A régi templom, a torony mai állása mellett arra enged következtetni, hogy kelet-nyugati irányban volt építve. Az 1786.-ban a vallásalap által épített templom hajója délkelet-északnyugat irányban lett felépítve és a templomtorony a szentély mellé lett építve.

A templom belseje

A templom falai égetett téglából vannak felépítve, mennyezete gerendás volt. 1897-ben gróf Zichy József patrónus ezeket a gerendákat leszedette és a mennyezetet simává alakíttatta. Hajóban a szentély feletti falon állott a patrónus cimere, 1926-ban, a festés alkalmával a címert eltávolították és helyére ezen felírást festették ,,Az én házam az imádság háza."

A templom padlózata a szentélyben négyszegletes márvány lapokkal van fedve. A hajó padlózatát a szentélytől a padsorokig és a két padsor között a főbejáratig ugyancsak négyszegletes márvány lapok borítják, két oldalt és a padsorok végétől a templom hátsó faláig a padozatot beton fedi.

Berendezés

A lecke oldalon állt a Keresztoltár, amely ugyancsak fából készült. Ezen oltárt a hívek, a rajta elhelyezett Jézus Szive szobor után ,,Jézus szent Szíve" oltárnak nevezik. A Jézus szent Szíve oltár aljában van elhelyezve a szentsír. Az egész oltárt és a szentsírt 1926-ban a templom kifestése alkalmával a helybeli Fogyasztási szövetkezet megjavíttatta és átfestette.A templom az ősidőktől kezdve , amint ezt a legrégebb Canonica Visitatiok is bizonyítják – három oltára van. A szentélyben áll a főoltár, a templom hajóban, a szentéllyel párhuzamosan a két mellék oltár van elhelyezve. A főoltár fából készült 1908-ban. Nagy Miklós és neje, Kovács Piroska készíttette.

Az evangeliumi oldalon Szent Mihály arkangyal oltára van. A hívek a rajta elhelyezett Mária szobor után Mária oltárnak nevezik.

Ezen oltár is fából készült. Szintén itt áll a Szentolvasó társulat oltárszerű emelvénye, melyet az Olvasó Társulat készíttetett.

Ugyancsak itt van elhelyezve a fából készült szószék. Hátul, a padsorok mögött két oldalt, egymásnak szemben vannak elhelyezve a fából készült gyóntatószékek. A bejáratnál kétoldalt a állnak a kőből faragott szenteltvíz tartók.

A szentélyben a főoltáron kívül a keresztút és a két keményfából készült pad van elhelyezve.

A templom falain kis polcokon vannak elhelyezve a különböző szobrok. A lecke oldalon oltárszerű emelvényen áll a Fájdalmas Szűz Anya szobra, melyet Varjú Szilveszter és neje ajándékozott a templomnak. A templom hajóban két sorban állnak a padok. Mindkét oszlopban 12-12 darab keményfából készült pad van elhelyezve. Mindkét oldalon az első hat pad szép faragással van díszítve. A többi padok faragás nélküliek és valószinüleg újabb keletűek.

Világítás

Régebben a templom megvilágítása az estéli ájtatatosságok alkalmával gyertyával történt.

1922-ben a patrónus, a cukorgyár bevezettette a villanyt és a templom így esténként jobb világítást kapott. A cukorgyár a templom megvilágításához szükséges áramot úgy a templomnak, mint a plébániának ingyen adja.

1936. jan. 24.-én Rehanek Ferenc esperes-plébános a templom hajóban négy nagy gömb-lámpát szereltetett fel. A templom közepén függő rézcsillárt, amelyben ezelőtt gyertyák égtek, átalakíttatta villanygyertyákra. A kórusra egy új lámpát, a szentélybe pedig 2 reflektort szereltetett.

A kóruson van elhelyezve az orgona.

Templomi zászlók és lobogók

A templom már a múltban is túlságosan el volt látva zászlókkal és lobogókkal. A legrégebb Canonica Visitatio szerint a diószegi templomban 12 db. zászló volt elhelyezve. Ez a szokás az évtizedek folyamán sem gyengült, sőt inkább erősödött.Az 1937-ben a templomi padok oldalára már 15 db. zászló van felszerelve, s a templom valósággal úgy néz ki, mint egy zászlóerdő.

A torony

A templom tornya a szentély jobb oldalán van. Tisztán látszik, hogy itt a templom van a toronyhoz építve. A torony sokkal régebb keletű, mint a templom. Azt is pontosan meg lehet állapítani, hogy az előző templom nem így állt, mint a mostani. A torony valószinűleg az első templomnak volt a tornya, eredetét kb. 1620 teszik. A stílusa teljesen elüt a templom stílusától. A torony alakja négyszegletes, magassága kb-20-24 méter. A torony teteje csúcsban végződik. A csúcs végére kovácsolt vasból készült kettős kereszt van húzva. A torony felső párkányán négy nagy kőből faragott szobor látható.

Harangok

A diószegi templomnak négy bronzból öntött harangja volt. 1917-ben a politikai hatóságok három harangot leszereltettek. A leszerelt harangokat a torony-ablakból dobálták le az útra, ahol darabokra törtek. A legnagyobb harang azonban megmaradt. A faluban a hívek ezt a harangot ,,öreg harangnak" hívják.

A világháború után, amikor az élet ismét a rendes kerékvágásba tért vissza, a diószegi hívek adományokból és gyűjtésekből az elrekvirált három harang helyett 1923-ban három új harangot szereztek be. A legkisebb harang oldalán Jézus Szent József képe látható. Súlya kb. 25 kg. Ezt ,,lélek-harangnak" hívják, ugyanis ezen haranggal csendítenek a haldoklónak.

Pályázó: Varga Ferenc, Kismácséd (Szlovákia), 18 év feletti kategória

Felhasznált irodalom: Varga Ferenc, Krónika - Martiny Ferenc jegyzeteinek hiteles átiratai

Képek: Baborík Pavol

2014. november