Rejtélyes szimbólumok

A római katolikus templomok szimbóluma a kereszt. A kismácsédi templom szimbólumait a kereszten kívül kiegészítik a falu múltját magában hordozó hatágú "zsidócsillag", a félhold és a lófarok.

E szimbólumok kétes eredete lehet pogány, melynek gyökerei visszanyúlnak egészen a honfoglalás korában itt letelepedő besenyő törzsek jelenlétéig. A szimbólumok török múltra utaló eredetét először 1895-ben Vende Aladár írja le, erre az elméletre építve Forster Gyula 1906-ban már török mecsetként írja le a torony múltbeli szerepét. A titokzatos szimbólumoknak az eredetére az egyház is megtalálta a magyarázatát, melyet minden más ellenérv ellenében el kell fogadnunk logikus magyarázatként.

Mivelhogy a torony a török katonaság kiűzése után lett a mostani formájára újjáépítve a 17. század végén, 18. század elején, felmerül egy újabb elmélet a toronyban lévő félhold eredetéről. Tehát, ha a tornyot újjáépítették, akkor elképzelhető, hogy megmaradtak az ősi szimbólumok, a honfoglalás-kori zsidó és más eredetű törzsek vallási szimbóluma, a hatágú csillag és a besenyő-vezéri lándzsa szimbóluma, a lófarok. A félhold akár kazár-besenyő eredetű is lehet, de mindenesetre sztyeppei eredetű múltra tekint vissza, vagy az újjáéledő egyház szerint a félhold viszont Mária-szimbólum. Ha pedig Mária-szimbólum, akkor a félhold csak az 1700-as évek közepén kerülhetett a torony tetejére. Az akkori korszaknak megfelelően erősődött a vallásreformáció és szinte hódított a Mária-kultusz, a félholdat az egyház Mária-szimbólumként tiszteli. Ugyancsak megvan az egyháznak a magyarázata a hatágú csillagra is, amely valójában nem is csillag, hanem a Napnak a ragyogását, Jézust szimbolizálja. A dokumentumok hiányában nem tudjuk, mikor kerültek ezek a szimbólumok a torony tetejére, de tény, hogy Kismácséd címerében 1835-ben Máriát láthatjuk a kis Jézussal. Ezek szerint Kismácsédon kultúrája volt a Mária-Jézus imádatnak.

Vitathatatlan, hogy a török kivonulás utáni egyházi újjáéledés szinte kizár minden lehetőséget, hogy pogány, vagyis török eredetű szimbólum helyet kapjon a keresztény szimbólumok mellett. Ezt nemcsak a keresztény uralkodók, az arisztokrácia, de főleg az egyház sem engedte volna meg. Ez esetben tehát a templomunk tornyán híven tükröződik az eredetünk, népünk, falunk történelme, melyet nem tudunk hitelesen dokumentálni. Hivatalosan az egyházi verziót kell elismerni a Félhold-Mária és a Nap-Jézus magyarázatként.Az új torony tetején a rejtélyes szimbólumok felrakását tehát az 1781 és 1895 közötti évekre kell datálni. 

De akkor mi van a lófarokkal? Mégiscsak Súr vezér vezéri lándzsájának a dísze, besenyő eredetű? Súr neve a csor régi török méltóságnévből ered. A 896-ban a Kárpát-medencét elfoglaló magyar törzsekhez csatlakozó besenyő törzs vezére, akik a Vág folyó mindkét oldalát voltak hivatottak védeni. Határszéli védő feladatot láttak el, innen jártak a nyugati portyáikra, a 10. század közepén a kalandozó magyarok egyik hadvezére volt. ,,Nem bizonyított, de elképzelhető: a Csúr törzs vezéri lófarkas lándzsája és a kismácsédi templomtornyon az 1982-ig lengő lófarok, valamint a tornyon lévő félhold és hatágú-esetleg zsidó? -csillag között valamilyen összefüggés rejlik. Nem lényegtelen, hogy a szomszédos Diószeg címerében is félhold és hatágú csillag van. Mielőtt a lófarok török eredetére gondolnánk, tudjuk, a kismácsédi templom szent István idejéből származik, míg a lófarok török kitűzése nem bizonyított. Ezért talán nem vakmerő feltételezés, hogy a lófarok Súr vezér vezéri lófarkas lándzsájának a jelképe volt". /Somogyi-Burgenlandi magyarság, 84. old./.

Jogosan merülhet fel mindenkiben a kérdés: az újkori egyházi vezetés miért nem engedélyezi a Lófarok használatát?

Írta: Varga Ingrid - Varga Ferenc. Templom a szántóföld közepén. 2015 (részlet)