Felsőbányai Református Egyházközség temploma

Bejelentkezés

Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?

Partnerünk

talabor_logo

Utazások határtalanul

Facebook

Magyar Civilszervezetek

Felsőbányai Református Egyházközség temploma

A templomunk, noha képen eléggé jól fest, a valóságban azonban meglehetősen rossz állapotban van úgy külsőleg, mint belsőleg. És bár műemlék templomról van szó, a gyülekezet egyszerűen képtelen felvállalni a rendbehozatal - számára - emberfeletti feladatának teljesítését, annál az egyszerű oknál fogva, hogy egy elöregedett gyülekezetről beszélünk, melynek túlnyomó részét idősek, ezen belül pedig - főleg - özvegyek jelentik.

A jelenlegi templom története egészen regényesen alakult. 1834-ben felépül a jelenleg is használatban levő parókiális épület. Lugossy József esperes, a gyülekezet akkori lelkipásztora nagy merészségről tesz tanúságot, amikor e nagy munka befejezése után, 1844-ben elkezdi a templom építését annak dacára, hogy pontosan tudatában van annak, hogy az azelőtt befejezett munkálat igencsak kimerítette a gyülekezet anyagi alapjait. Ilyen körülmények között teljesen érthető tehát, hogy a templomépítés nagyon nehézkesen haladt. Hogy pedig a baj teljessé váljék, jött az 1848-as forradalom és szabadságharc, ami teljesen leállította az építkezést. Az elmúlt négy év alatt a templom falai úgy kb félmagasságig épültek fel. A forradalom leverése azzal is járt, hogy az ún. "Kossuth-forint" teljesen devalválódott. Így aztán az a kevéske is, ami még esetleg maradt, nullával volt egyenlő. A félig felépített falak pedig így álltak 40 éven át! Lugossy József már nem érhette meg az új templomot, de még utódja, Czelder Márton is, csak az anyagi alapokat teremthette meg a templomépítésre, ugyanis emennek utódjára, Nagy Lajos lelkipásztorra hárult a munkálat levezetésének feladata.
Nem beszélhetünk azonban magáról a templomépítésről addig, míg kissé behatóbban nem vettük szemügyre Czelder Márton hatalmas munkáját. Rendkívül ügyes diplomáciai érzékkel sikerült rávennie a bécsi udvart, sőt magát a császárt, hogy elrendelje: az akkori teljesen katolikus összetételű városi tanács köteles a reformátusok templomának felépítéséhez 3.000 Forinttal hozzájárulni, ugyanakkor a római katolikus plébánia, a visszavett régi templom fejébe 15.000 Ft összeget köteles fizetni a református gyülekezetnek. Emellett a presbiterek kettes csoportokban, egy császári és király pénzügyminiszteri láttamozással és pecséttel ellátott gyűjtőfüzet birtokában elindultak gyűjtő-körútra, bejárva az egész térséget Kassától, Konstancáig!!! Ezen kívül - természetesen - a gyülekezet is adakozott, amit bizonyít a máig meglévő monográfia részét képező adakozók névsora.
Mire Czelder Mártonnak sikerült a templomépítésre való teljes pénzalapot összegyűjteni, meghívta őt lelkipásztorának a kecskeméti gyülekezet, amit ő el is fogadott.
Ezért kellett utódjának átvállalni az építkezéssel járó feladatokat, bár - természetesen - ilyen körülmények között könnyű dolga akadt, legalábbis anyagi gondok minden bizonnyal, nem merültek fel.
Amikor 1888-ban tehát újból elindult a munka, azzal kellett kezdeni, hogy a negyven esztendő időjárási viszontagságai által megviselt falakat a föld színéig lebontották, majd újból falazták.
Itt van tehát egy hatalmas műemlék templom, melyet a "lakói" tehetetlenségből kénytelenek elhanyagolni. Az épülettel talaj-statikai gondok is vannak, mely körülmény csak még inkább növeli majdnem tehetetlen aggodalmunkat. Nem el;g, hogy az épület meglehetősen rossz állapotban van, de - sajnos - statikai gondok is felmerültek, ugyanis az épület süllyed.


Website:	https://www.facebook.com/felsobanya.ref.templom/posts/1557692031109495
E-mail:	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Hely:	Románia
Szerző:	Alföldi-Lakatos Tibor
Created:	2015-06-01 11:20:33