Bény

Bény (szlovákul: Bíňa) a szlovák-magyar határtól pár kilométerre, a Garam patján fekszik. Régóta lakott település, nevét feltehetőleg a Szent István megsegítésére érkező Hont vitéz  Bény nevű fiáról kapta. A falut körülvevő sáncrendszert valószínűleg még Géza fejedelem emeltette, a történészek szerint itt gyülekezett István embereivel, a Koppány elleni harc előtt.

Ahogyan az erdélyi Algyógyon, úgy itt is (és persze sok más helyen még Európában) egy rotundával (körtemplommal) találkozhatunk. A bényi körtemplom freskói a XIII. századból valók. Szintén a században építették katolikus templomát, melyen később gótikus és barokk stílus szerint végeztek átalakításokat.

Az Alsó-Garam-mentén járva, utazásunk első állomásán Bényen egyből olyan újdonság fogadott, amiről még nem is hallattunk: A kurtaszoknyának volt ott hagyománya.

Alig 25-30 cm-es rakott anyagot képzeljünk el! További részletek a viseletről ITT találhatók.

A kép a helyi tájházban készült, ahol nemcsak fotók, hanem eredetiben a viselet is megtekinthető, sőt egy baba (képünkön) is szemlélteti a régi módit. A helyiektől úgy hallottuk, hogy hétköznapokon már csak két idős hölgy hordja a viseletet.

Ugyanitt él a híres bényi tojásfaragó mester, Kremmer Dezső is, aki nem csak húsvétre készíti különleges alkotásait. Mi sajnos helyben nem láttuk a munkáját, mert éppen zárva volt a kis galéria, de akki erre jár próbálja felkeresni!

A község híres "kincseiről", azaz 108 darab V. századból származó arany pénzérméiről, melyeket 1964-ben tártak fel.