site gps phone tracker cheating spouse cell phone monitoring software that fleet order online spy essay about help someone blackberry z10 read text messages how to buy essays research paper service reviews site where to finding someone to write my college essay tracking apps android press cell what should i write my compare and contrast essay on ghost writer college papers О сайтах и жизни Határtalan...
Járt már Bécsben, de Pozsonyban még soha? Minden évben elutazik Székelyföldre, de Nagyváradon még nem állt meg? A magyarság déli része véget ér Szegeddel és Péccsel? Célunk, hogy megismertessük a határon túl, kisebbségben élő magyarság településeit az ott élők szemszögéből. Önkéntes tudósítóink informálják az olvasót a jelentősebb eseményekről, programokról.
A jobb oldalon található ikonokra kattintva pedig receptek, várak, kúriák elevenednek meg. Ezeket Ön is szerkesztheti, próbálja ki most!
Developed by JoomVision.com

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Az elfeledett kazamatarendszer

PDFNyomtat

komaromi_erodrendszer (Forrás: http://mult-kor.hu)Minden városnak megvannak a helyi legendái. Néhány igaz, néhány túlzás, azonban mind-egyiknek van valamilyen valóságtartalma. Az összes világon lévő mondának van valamilyen valóságalapja. A bevehetetlen komáromi erődrendszernek is van nem egy története, azonban ezekről sem tudhatjuk biztosan mi is igaz belőle. Én viszont megosztok veletek egyet, amelyről bizton állíthatom, hogy valóság.

Még ismerhettem az egyik dédnagyapámat. Bár hat éves voltam, amikor meghalt, halványan emlékszek csak rá, viszont egy valamit biztosan tudok: őszinte ember volt. Meséltek róla azok, akik tényleg ismerték és beszélgettek vele, és mindegyikük elmondásából ugyanazt szűrtem le: a dédnagyapám olyan ember volt, aki nem hagyta magát az orránál fogva vezetni, viszont türelmes volt és megértő. Ő még Nagy-Magyarországon született, és katonaként részt vett a második világháborúban. Szolgált a komáromi erődökben, és sok mindent tudott, amiket ma homály borít.

Történt egyszer, hogy őri szolgálatot teljesített a Monostori-erődben néhány bajtársával. Akkoriban egy sínpár futott be az erődbe, amely aztán betért a föld alá. Egy tehervonat érkezett hozzájuk, amely rakományt hozott az Öregvárba. Itt megjegyzem, hogy a Monostori-erőd a Duna déli partján áll, az Öregvár pedig az északi parton magasodik. A két erőd között közel egy kilométer a távolság légvonalban! A vonat pedig berobogott a síneken a Monostori-erődbe, elvitte a rakományt az Öregvárba, majd megfordulva jött vissza – mindezt a Duna alatt! Se a dédnagyapám se a társai nem hittek a szemüknek, amikor meglátták a visszajövő szerelvényt. Vajon mekkora terület kellhet ahhoz, hogy egy hosszú tehervonat meg tudjon fordulni a föld alatt? Erre a kérdésükre később választ kaptak. Nem tudom milyen okból, de a későbbiekben be kellett menniük nekik is az alagútba, és a látványtól tátva maradt a szájuk. Egy hatalmas földalatti komplexum volt kialakítva, ami magába foglalt egy nagy pályaudvart, valamint raktárakat és rengeteg járatot. Mint megtudták, ezek a szinte végeláthatatlan kazamaták összekötötték a négy komáromi erődöt: az Öregvárat, a Monostori-erődöt, a Csillag-erődöt, valamint az Igmándi-erődöt. Egy másik legenda szerint a Csillag-erőd nem csak az alakjáról kapta a nevét, hanem mert ha a levegőből néznénk az erődöket összekötő járatokat, akkor az egy csillagot formázna, és a csillag „fő" csúcsa a Csillag-erőd alatt helyezkedik el.

De visszatérve a járatokhoz. Voltak emberek, akik odalent éltek, félve a háborútól, ott laktak és ott aludtak. Hihetetlenül hangzik ugye? Pedig itt még nincs vége. Szálasi hatalomátvétele után a nyilasok és a német katonák néha azt csinálták, hogy a hadifoglyokat élelem és mindenfajta felszerelés nélkül bekötözött szemmel lehozták a járatokba, majd magukra hagyták őket.

Anyai nagymamám azt mesélte, hogy a dédi néha hirtelen megállt a történetmesélésben, elmerengett, és csak annyit mondott: „Nem, ezt nem szabad elmondanom". Vajon milyen dolgokat tudhatott, amiket még az oroszok elvonulása után sem akart elmondani? Vajon milyen titkokat őriznek azok a kazamaták?

A háború után minden erőd az oroszok kezére jutott, de persze ők sem osztották meg az emberekkel azokat a dolgokat, amiket előttük csak az ott szolgáló katonák tudhattak. Mint ma már tudjuk, lőszereket és fegyvereket tároltak az erődökben, de vajon mit csináltak a lábunk alatt lévő járatokkal? Nem titok, hogy éjszakánként nagy munkában voltak a kommunisták, még a szüleim korabeliek is emlékeznek arra, hogy amikor éjszakánként a városban síri csönd honolt, az erődök felől hatalmas zajokat lehetett hallani, ami néha olyan volt, mintha a föld alól jönne. Miben mesterkedtek az oroszok, miután a kezükre jutott Közép-Európa legnagyobb erődrendszere, és az azokat összekötő több kilométer hosszú kazamatahálózat?

A járatok ma már le vannak zárva, és a létezésükről mindenki mélyen hallgat. Mindazok, akik a saját szemükkel láthatták ezt a csodát – ahogyan a dédnagyapám is – azt hiszem már mind halottak. Az igazságot néhány régi orosz irat őrzi, amikben le van írva, hogy mit csináltak Komáromban a háború és a rendszerváltás között. De vajon hol vannak ezek az iratok?

Hogy ebből az egészből mi az igazság? A szívem is és a lelkem is azt súgja, hogy a papa az utolsó szóig őszinte volt. Ugyan mi oka lett volna arra, hogy hazudjon? Másrészről pedig, a saját szememmel láttam, hogy milyen mélyre nyúlnak a kazamaták.

Egyik évben a komáromi napok alkalmával – amely a Monostori-erődben volt megrendezve – a barátaimmal bementünk az egyik bejáraton a kazamatákba. Addig járkáltunk, amíg egy lefelé vezető lépcsőt találtunk. Egyikünknél volt zseblámpa, úgyhogy lemerészkedtünk. Úgy két méterrel a föld alatt folytatódott a járat, szintén mindkét irányban. Nem mertünk messze menni a lépcsőtől, mert féltünk, hogy eltévedünk odalent a sötétben. Azonban öt-tíz métert elmentünk az egyik irányba, és egy újabb lépcsőt találtunk, ami szintén lefelé vezetett, azonban láncok voltak kifeszítve vízszintesen és X alakban is. Se tábla, se jelzés, csak a lánc állta utunkat. Visszafordultunk és felmentünk.

Bár nem néztünk le, de meggyőződésem, hogy az a lenti járat is teljes hosszában folytatódik az erőd alatt. Vajon az vezet ahhoz a lenti nagy csarnokhoz? Esetleg az egyik erődbe? Vagy talán még van annál is lejjebb? Az a bizonyos sínpár amelyen a tehervonat futott, még mindig megvan, de mélyen benőtte a fű és a gaz, valamint azt a nagyjából száz méternyi szakaszt ami bevezet az erődbe, felszedték. Hogy hol van az a hely, ahol a dédnagyapám őrt állt annak idején és ahol be lehetett jutni a Duna alatti pályaudvarra? Fogalmam sincs, én még sosem láttam. Azonban hallottam olyat, hogy ez a bizonyos bejárat ahol a sínek befutottak az alagútba, jelenleg teljes széltében és hosszában be van falazva. Hangsúlyozom, ezt személyesen nem láttam, viszont nem hangzik lehetetlennek.

Azt hiszem ez minden, amit el tudtam mondani. A magam nevében, és azt hiszem a papám nevében is beszélek, ha azt mondom: őszinte voltam. Talán hihetetlen, de ez a valóság. Ez a Komáromiak öröksége. Az igazságra pedig hiszem, hogy egyszer fény derül.

Írta: Jónás Dániel József

További infomráció:  http://www.erod.hu/

2014. december

IWIWGoogle bookmarkTwitterFacebook

Hozzászólások   

 
0 #1 Kiss Csaba 2016-10-19 20:11
Kedves József,

Írása felkeltette érdeklődésemet. Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot a kisscsabi1990 kukac hotmail pont com címen!

Üdv,
Kiss Csaba
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások utólagos moderálás után jelennek meg az oldalon, ezért nem látja rögtön írását! Üdvözlettel: a Szerkesztők


Biztonsági kód
Frissítés

Ide te is írhatsz!

verecke

Kárpátaljáért segélyakciók

Segélyakció feltöltés


templomMegmentendő templomok, szakrális emlékek

Feltöltés a kategóriákba


bastyaSzemélyes élmények, történetek várakról

Feltöltés a kategóriákba


faIskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek

Feltöltés a kategóriákba


receptek

Gasztronómiai érdekességek, receptek

Feltöltés a kategóriákba


viseletNépviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon

Feltöltés a kategóriákba


szotarTörténetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések

Feltöltés a kategóriákba


hangjegyA tájegységre jellemző dalok és dallamok

Feltöltés a kategóriákba


forrasFürdők, források, gyógyforrások, hőforrások

Feltöltés a kategóriákba


bogarTörténelmi kertek, sírkertek, emlékművek

Feltöltés a kategóriákba


Eseménynaptár

május 2019
HKSZCSPSZV
2930 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 3112

Útitárskereső

Támogatók

emet_logo

Libri_Kiado_logo

Helikon

konyvudvar_logo

Park_logo_szines

Kolibri

szulofold_logo

További együttműködők

algyogyi_kereszteny_ifjusagi_tabor_logopalyazatiro.hu_logopalyazatmenedzserpalyazatok_org-logo_minipontwebpafiforrasfigyelo.hu.logo_normalalkotoi_palyazatoklogo-small