site gps phone tracker cheating spouse cell phone monitoring software that fleet order online spy essay about help someone blackberry z10 read text messages how to buy essays research paper service reviews site where to finding someone to write my college essay tracking apps android press cell what should i write my compare and contrast essay on ghost writer college papers О сайтах и жизни Határtalan...
Járt már Bécsben, de Pozsonyban még soha? Minden évben elutazik Székelyföldre, de Nagyváradon még nem állt meg? A magyarság déli része véget ér Szegeddel és Péccsel? Célunk, hogy megismertessük a határon túl, kisebbségben élő magyarság településeit az ott élők szemszögéből. Önkéntes tudósítóink informálják az olvasót a jelentősebb eseményekről, programokról.
A jobb oldalon található ikonokra kattintva pedig receptek, várak, kúriák elevenednek meg. Ezeket Ön is szerkesztheti, próbálja ki most!
Developed by JoomVision.com

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Határtalan... Határtalan...

Pályázat - Galéria

Bejelentkezés



Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?



 

Facebook

Magyar Civilszervezetek

maci_allo_logo_3

Pogány és nomád kori hagyományok a Szent László-legendában I. rész

PDFNyomtat

A Szent Imre római katolikus templom"Talán a határmenti vidékeken élő magyarok még emlékeznek a kultusz különös fontossággal bíró jelentőségére. (...) számomra is sok-sok örömmet, új felfedezést nyújtott a vele való foglalkozás. A kis legenda határozottan izgalmas történelmi, néprajzi ismeretanyagot rejteget." Kis Emese

A sík alján a tág napból
jön egy lovas pejlovastól."
(Illyés Gyula)

Nem csak a történelem nyújthat bizonyítékot múltunk kutatására, hanem számos olyan tárgyi, létfeltételi kiegészítők, amelyek egyaránt hozzátartoznak életünkhöz, mindennapjainkhoz. Felhasználva egy középkori legendát, megismerhetjük a magyar nép ősi hitvilágának elemeit, annak napjainkig való továbbélését, mely - már elfeledett részeivel – beépült művészetünkbe, irodalmunba, tudatunkba egyaránt.

I.László, magyar király alakja, éppúgy része történelmünknek, miként a magyar kultúrtörténet szerteágazó területeinek. Kultusza az egyházi hagyományokban máig él, legendás személye irodalmi műveket ihletett meg, de ott látható középkori templomaink falán, a későbbi barokk művészet alkotásaiban, oltárképeken. Népszerűsége csak részben tudható be annak, hogy az egyház halála után közel száz évvel – 1192-ben – a „boldog emlékezetű" királyt hivatalosan is kanonizálta. Elsősorban nem is szentsége volt az, amiből kultusza fakadt, amiért a magyar középkor századaira oly jellemző ragyogó tisztelet övezte – nyilván az is szerepet játszott a kultusz országos elterjedésében, de csak másodsorban – hanem a nép körében, személyében – Európában is elsőül – a lovagkirály alakja öltött testet. A civilizált harcosé, aki védi országát és a keresztény hitet, gyámolítja az elesetteket, megmenti az elraboltakat, aki győzedelmeskedik az ellenségen. Törvényszerű, hogy kultusza a határvidékeken, a katonáskodó szabad rétegek körében az átlagosnál is élénkebben élt, hisz László csodái, harci küzdelmei, a kerlési kaland közvetve az ő életüket jelenítette meg. Valószínű, hogy László személyét már életében is egyfajta legendás tisztelet övezte. A szentté avatását követő évtizedekben alakul ki a máig ismert népi hagyományköre. Bár okleveleink zömmel csak a XIII. század végétől maradtak fenn, bizonyos, hogy Szentlászló helyneveink és a róla elnevezett templomtitulusaink egy része már a század első felétől datálható. Tény, hogy a király első művészeti ábrázolásai csak a XIII. század végén jelentkeztek, ám ezt követően főként a kerlési kalandot megfestő legendaciklus viharos gyorsasággal terjedt el a Kárpát-medence egész területén. Tehát Szent László népszeűsége kiteljesedéséhez a színesen formálodó népi emlékezet, a mondai hagyomány, a néphit és a népköltészet vezetett, hős alakja köré szövődő legendacsokorban és a falfreskókon egyaránt megtaláljuk a kereszténység eszmeisége mellett a sámánizmus és totemizmus emlékét is. Szent László és a leányrabló kun történetét elbeszélő forrásaink lényegtelen eltérésekkel adják elő. Az eseményt krónikáink a kerlési (Cserhalom) csatához (1068) kapcsolják. Középkori művészetünkben ez az egyetlen olyan ábrázoláskör, melynek párját nem találjuk sem a nyugati, sem a bizánci művészetben, legközelebbi párhuzamai az egykorú mohamedán miniatúrák közé vezetnek, időben pedig a szkíta időkig - írja László Gyula .szent_laszlo_terkep

A falképek keletkezésének ideje a XIII. és XIV. század. Előzményei telítettek a kunok, a mongolok, tatárok pogány szokásainak újaraterjedésével, a régi sztyeppei világ emlékeinek fölerősödésével, a görög-római antikvitás és a keresztény eszmeiség hatásaival. A falfestmények földrajzi elterjedése alapján Szent László és a kun harcának története leginkább a határvédelemmel hozható kapcsolatba. Ezt a feltevést igazolja, hogy a megmaradt emlékek döntő többsége a középkori Magyarország északi és keleti határvidékein a Székelyföldön és Horvátországban található, kisebb számban a mai Magyarország területén, egy legenda-ciklus pedig, a mai Szlovéniában lelhető fel. Szent Lászlót ábrázoló freskót Magyar Zoltán 1995-ös közlése alapján 64 helységben találtak.

Az erdélyi Szent László-ábrázolások közül Háromszéken meglévő freskók: a gelencei, sepsikilyéni, sepsibesenyői, bibarcfalvi, valamint elpusztult de lemásolt állapotban van a maksai és erdőfülei freskó. 2000-ben találtak rá egy újonnan előkerült freskó töredékre a szacsvai református templom északi falán.

Gelence község Háromszék (Kovászna megye), keleti peremén fekszik, a legközelebbi városoktól, Kézdivásárhelytől és Kovásznától alig több mint tíz kilométerre. A középkori kőfallal kerített római katolikus templom a falu északkeleti részén áll. Hírnevét az 1882-ben Huszka József által feltárt falfestményei tették ismertté, mely többb éves restaurálás után bekerült az UNESCO nyilvántartásába. A tempolm építésének időpontjáról megbízható adat még nem került elő, így kiindulópontként arra az általános megállapításra szorítkozhatunk, miszerint a székelység románkori templomépítő tevékenysége a XIII.század második felében bontakozott ki.

Szent_Lszl_falkpciklus

Az első látásra egyszerűnek tűnő kis műemléktemplom, számos korabeli társához hasonlóan az évszázadok folyamán több építkezési szakaszon ment át, mondhatni minden stíluskorszak jegyeit magán viseli.

A gelencei Szent László freskón a krisztianizáció és a lovagi hősi erények ötvöződnek. László király pogányok elleni harca érdekességként, de nem véletlen került be ebbe a környezetbe. Az a tény, hogy a keresztény és pogány elemek minden falfestményen ötvöződnek, arra utalhat, hogy a legenda gyökerei keletre vezethetők vissza, és előzményei szinte az őskortól kezdve megvannak a sztyeppén.

Kérdés, hogyan lehetséges mégis, hogy jórészt az antik világból nyomon követhető hagyományokat ismételnek a szent király köré csoportosítva? Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a középkori prédikációkban gyakran hivatkoznak a messze múltból örökölt történetekre. Ezek a népi hagyományokban mind megmaradtak. Az egyházi szerkesztésű Szent László legendában kezdetben ez a történet nem kapott helyet, ugyanis ezek László szentségének bemutatására törekedtek, hadjáratainak leírását pedig mellőzték. A teljes profán históriát azonban hamarosan az egyház is leigázta, mert alkalmasnak találta a még nagyon is élő pogány csökevények és egyéb veszedelmet jelentő keleti etnikumok elleni küzdelemhez. Ennek következtében helyet kaphatott a templomok falain, a didaktikus célzatú falkép-ciklusok között. Részleteiben a legenda valóságelemeket őriz, olyanokat, amelyek a határmenti népréteg hagyományaiban lelhetők fel, és amelyekre az egyház mint „sziklára" építhette örök mondanivalóját.

László Gyula véleménye szerint a Szent László-legenda falfestményei a honfoglalás korát, sőt jóval azelőttre visszanyúló hagyományok becses emlékét őrizik. Erre bizonyítékul szolgálhat Nagy Géza dolgozatának az a tétele, miszerint egyes orosz szerzők azt feltételezik, hogy ugyanazok a bajuszos, de szakálltalan barbárok találhatók egy másik nagyszerű műemlékpáron is, amelyet Szibériában tártak fel, és magyar szempontból minden eddig említett emléknél fontosabb.

Az említett műemléken tehát ugyanazok az alakok, ugyanaz a háttér ismerhető fel, mint a Szent László-legendában.

(Folytatása következik.)

A II. rész itt olvasható.

Kis Emese, Kézdivásárhely

2015. május

IWIWGoogle bookmarkTwitterFacebook

Szóljon hozzá!

A hozzászólások utólagos moderálás után jelennek meg az oldalon, ezért nem látja rögtön írását! Üdvözlettel: a Szerkesztők


Biztonsági kód
Frissítés

Ide te is írhatsz!

verecke

Kárpátaljáért segélyakciók

Segélyakció feltöltés


templomMegmentendő templomok, szakrális emlékek

Feltöltés a kategóriákba


bastyaSzemélyes élmények, történetek várakról

Feltöltés a kategóriákba


faIskolák, kúriák, kastélyok, ipari emlékek

Feltöltés a kategóriákba


receptek

Gasztronómiai érdekességek, receptek

Feltöltés a kategóriákba


viseletNépviselet, népművészet ünnep- és hétköznapokon

Feltöltés a kategóriákba


szotarTörténetek, hagyatékok, tájnyelvi kifejezések

Feltöltés a kategóriákba


hangjegyA tájegységre jellemző dalok és dallamok

Feltöltés a kategóriákba


forrasFürdők, források, gyógyforrások, hőforrások

Feltöltés a kategóriákba


bogarTörténelmi kertek, sírkertek, emlékművek

Feltöltés a kategóriákba


Eseménynaptár

november 2019
HKSZCSPSZV
28293031 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 301

Útitárskereső

Támogatók

emet_logo

Libri_Kiado_logo

Helikon

konyvudvar_logo

Park_logo_szines

Kolibri

szulofold_logo

További együttműködők

algyogyi_kereszteny_ifjusagi_tabor_logopalyazatiro.hu_logopalyazatmenedzserpalyazatok_org-logo_minipontwebpafiforrasfigyelo.hu.logo_normalalkotoi_palyazatoklogo-small