Krasznahorvát

"Krasznahorvát és környéke a Kraszna mente egyik legkorábban benépesült vidéke. A falu környékén előforduló víz- és helynevek (Zolina, Seredenka, Palicka, Kolicka) az itt megtelepült szláv lakosság jelenlétét bizonyítják. Honfoglaló őseink korán megszállták a Meszesről lenyúló erdőrengeteg szélén elterülő folyó menti sávot, és itt állandó településeket (Csizér, Horvát, Kraszna, Kecel, Récse) hoztak létre már a 11. század folyamán. Az Árpád-kori település eredetileg a szomszédos Kraszna irányából érkező út mentén feküdt (ma: Berbécsfogadó) és csak később, az 1241. évi tatárdúlás után települt át a Kraszna mentére. A falu korábbi településének helyét a Pusztahorvát helynév is őrzi.

A mai Krasznahorvát két különálló településből jött létre, Horvátból és Petenyéből. Az okiratokban Petenye kétféle néven is szerepel: Petenyefalva (1455) és Szentkeresztfalva (1495). Petenye a 423 m magas Kopasz-domb alján települt és a két falut a Kraszna választotta el egymástól. A két település összeolvadása a jelen század folyamán - a 20-as években még különálló településekként szerepelnek -, míg a két egyház egyesülése a 19. század közepén történt.

A reformáció előtt Horvát római katolikus egyháza, mint Kraszna filiája, a krasznai főesperességhez tartozott. A reformáció tanai a mohácsi vészt követő zűrzavaros idők ellenére itt is termékeny talajra találtak. Elfogadhatónak látszik az a feltevés, hogy a horváti református egyház már a 16. század végén létrejön.

Horvát népe őstermelő. Földműveléssel (gabonatermesztés, szőlőművelés) és állattenyésztéssel foglalkozik. A lakosság ősi foglalkozásai közé tartozik a gyümölcstermesztés is. Körtetermesztéséről a 13. századból vannak adatok. A falun átfolyó Krasznát vízimalmok meghajtására használták már a középkor óta. Sajátos hagyományaik és ruházatuk nincsen, a krasznai mintát vették át. "

Seres Norbert-Miklós pályamunkája.