Ráton

"Ráton a Szilágynagyfalu és Kraszna között húzódó Hosszúaszói völgyben fekvő kisközség. A falu a Nagy- és a Kis-hegy, valamint a Figura, Cseres, Bigecs, Bükk, szántókkal, kaszálókkal, erdőkkel borított dombok között, a Martóca-patak völgyében települt. A patak a Szilágybagos felől érkező Szilvavölgyi- (Púpos), Rátoni- és a Hosszúaszói-patak egyesüléséből jön létre és a varsolci víztárolóba torkollik.

Ráton a 16. század végéig a Rátoni család birtoka. Ráton kuriális község volt, ami azt jelenti, hogy a falu lakosságának többségét a kurialisták vagy egytelkes nemesek (nobiles unius sessionis) alkották. A szájhagyomány szerint a katolicizmus századaiban Rátonban a barátpapoknak kolostoruk volt a község Nagygödör nevű határrészén.

Ráton viszonylag zárt faluközösség. Ennek ellenére népi hagyományaiból mára szinte semmit sem őrzött meg. A karácsonyi ünnepkör népszokásaiból a betlehemes játékokat, kántálásokat kell kiemelnünk, melyek a 40-es évekig még szokásban voltak. A farsangi ünnepkör is gazdag volt szokáshagyományokban fonóházi szokások). Népviseletére, népi építészetére mindenképpen Kraszna volt hatással."

Pap Tamás pályamunkája.