Kővágóörsi sorsára hagyott zsinagóga

Bejelentkezés

Kérdező

Felvidék alatt mit értünk ma?

Partnerünk

talabor_logo

Utazások határtalanul

Facebook

Magyar Civilszervezetek

Kővágóörsi sorsára hagyott zsinagóga

A falu központjában, lakóházak között megbújva találhatunk rá a zsinagóga romos épületére, mely dacolva az időjárás viszontagságaival és a feledés okozta még veszélyesebb nem törődéssel még mindig áll és emlékeztetni próbál. Az egykori szakrális hely a második világháború után mészraktár volt, majd egy amerikában élő magyar hölgy vásárolta meg. Jelenleg is magántulajdonban. Az épület faláról lemállott a vakolat, az ablakok vakon néznek a semmibe, megvan azonban még a tető, a karzat és a főfalak.

Kővágóörsnek már a középkorban is lehetett komolyabb izraelita lakossága, erről azonban írásos bizonyíték nincs. A XVIII. században a helyi zsidók száma – mint tudjuk ekkor még a Tapolcán élő zsidók is a kővágóörsi hitközséghez tartoztak, - lehetővé tette, hogy orthodox hitközségként működve zsinagógát építsenek, és német nyelvű iskolát tartsanak fenn. A zsidók megélhetését a bortermelés biztosította, amit a helyi illetve országos vásárokon értékesíthettek közvetlenül.

A hitközség 1778-ban alakult. A zsinagóga az 1820-as években épült. Előépítménye, amely a női karzat feljáratát rejti magában az 1880-as évekre készült el, vele együtt a mostani belső festés, a mennyezeti szekkók és a 4 felirat is.

A falu zsidóságát 1944. május 16-án deportálták és hurcolták el haláltáborokba.
A munkaszolgálatot 4-en, a deportálást 12-en élték túl. A túlélők, akikhez csatlakoztak a környező települések magányos hazatérői is, rendbe hozták a zsinagógát, de később többségük elhagyta a falut. Kővágóörsön 1946-ban már csak zsidó ember élt.

A zsinagóga telkén állt a rabbi háza, amit a 60-as 70-es években lebontottak. Ekkoriban maga a zsinagóga ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács birtokolta. A 80-as évek közepétől magántulajdonba került, többször tulajdonost is váltott. 1985-ben műemlékké nyilvánították, de a tulajdonosokat nem tudták kötelezni az épület helyreállítására.

A falu központjában, lakóházak között megbújva találhatunk rá a régi zsinagóga romos épületére, mely dacolva az időjárás viszontagságaival és a feledés okozta még veszélyesebb nem törődéssel még mindig áll és emlékeztetni próbál.

A telket drótkerítés veszi körül, kettő is. A külső kerítésen azonban egy hatalmas lyuk tátong, így be lehetett jutni a területre. Az épület fő terét az oldalsó bejáraton át lehet megközelíteni. A belépve az épületbe, egy jobb oldali ajtón át jutunk el az egykori nagy terembe, elhaladva a női karzat mg szintén meglévő faszerkezete alatt. A karzatra vezető lépcső sajnos már teljesen beomlott, így az oda való feljutás nem lehetséges.
Az épületen belül több helyen is figyelmeztetnek az omlásveszélyre, így szemrevételezés nem ajánlott senkinek, pláne, hogy mint utólag megtudtam, magántulajdonról van szó. A zsinagóga épületében talált üres üvegek, cigaretta csikkek azt jelzik, időnként akad a magára hagyott épületnek nem várt látogatója.

A zsinagóga területére való belépésem célja - mint korábban más műemlékvédőnek is– a dokumentáció volt, az ott talált állapotokon nem változtattam. Viszont, mint a magyarországi zsinagógák második világháborút követő sorsát kutató szakember fontosnak tartom, hogy a még fellelhető, s megmenthető egykori zsinagóga épületeket dokumentáljam és az utókor számára ezeket az anyagokat elérhetővé tegyem.

A zsinagóga építészeti stílusát tekintve protestáns stílusú zsinagóga, melyhez hasonló csakis városokban lelhető fel. Így megmentése rendkívüli fontossággal bír műemlékvédelmi és kulturális emlékezeti szempontból is!