Mohol

Mohol egyike Vajdaság legrégibb falvainak. A IV. században elsőként, valószínűleg hun-szkytha népcsaládokhoz tartozó törzsek jelentek meg ezen a vidéken. Magyarok a IX. században vándoroltak ide. 1712-ben alakult meg itt az első iskola, amely csak egy osztályból állt. A szervezett ipari élet az 1800-as évek elején rajzolódott ki. A művelődési élet a történelem folymán különböző módon folyt. Először könyvtár létesült, majd énekkarok szerveződtek. A különböző nyomtatványok közzététele jelentős szerepet játszott Mohol lakosságának életében.Először az Ada-Moholi Közlöny 23 évfolyamon át minden vasárnap megjelent, ezt követte az Ada-Moholi Ellenőr, az Ada-Moholi Hírlap, valamint az Ada-Moholi Újság.

Moholt 1870-ben nagyközséggé nyilvánították. Kapott postát, kompjárást, távirdát, hajóállomást, tűzoltó egyesület is alakult,alapítottak óvodát, takarékpénztárat, sőt, vasutat is kapott. 1957.július 1-én csatolták Adához.

Moholon született Szekula Mór riporter, lapszerkesztő, színházi és irodalmi kritikus. Huzamosabb ideig Moholon élt gyermekkorában Moholy Nagy László, a modern képzőművészet úttörője és Gobby Fehér Gyula vajdasági író.

"Ezen a vidéken talán csak az éghajlat mérsékelt, szelíd és a csírázó életnek kedvező, más minden kíméletlen és kegyetlen volt, s mégis mindig visszatért ide ember, állat, újraéledt a növényzet minden sorscsapás után, mindenkor." ( Urbán János: Tűzsziget)